fbpx

Spiritualitás és önismeret

spiral
Foto: Unplash.com


A spiritualitás fontos része az életemnek.

Bizonyos irányzatok úgy fogalmaznak, hogy a spiritualitás nem valami megfoghatatlan dolog. A legspirituálisabb dolog, ami történhet velünk, az maga az ÉLET.

Hittanra jártam, elsőáldozó lettem és minden vasárnap a templomban imádkoztunk. Már akkor is sejtettem, hogy valaminek lennie kell azon kívül is, amit hétköznapi valóságként tapasztalunk.
A buddhizmus tanulmányozása ezt csak megerősítette. Azután sok időre eltávolodtam ettől a témától. Az intuícióm, a megérzéseim, a szinkron események (a nem véletlen véletlenek) továbbra is kísértek utamon.

Az Integrál Akadémia nyitotta ki ismét ezt a kaput. Tanulmányaink és megéléseink a vallások, a sámánizmus, a meditáció, az egyéb spirituális irányzatok témájában meghatározó élmények voltak a számomra. Az önismereti csoportozások (pszichodráma, családállítás, a transzlégzés) és a terápiás kommunikációs gyakorlatok, a kliensekkel történő munkában megtapasztaltuk, hogy az a térnek, mezőnek nevezett valami elképesztően működik. Voltak akik még merészebb tapasztalatokra tettek szert, spirituális krízis formájában.

A képzés során többször hallottuk, mélyen belém is ivódott, hogy a spirituális út önmagában nem mindig elég. Nekünk, európai embereknek, akik teljesen más kultúrában szocializálódtunk, nagyon hasznos önismerettel kombinálni ezt a folyamatot. Ezt vallom és tapasztalom is.
A spirituális út, a hivatalosan még el nem ismert gyógyító módszerek, valamint a rendszer- és családállítás fontos és hasznos MAGYARÁZATOKKAL szolgálhatnak az életünkkel kapcsolatos összefüggéseket illetően és nagyon sokat segíthetnek annak jobbá tételében. Természetesen azoknak, akik nyitottak ezekre az élményekre.

Érdemes azonban résen lenni. ezek a módszerek, utak elkerülésre is módot adnak. Elkerülni azt, ami fáj. Ránézni, de a nehezét inkább elkerülni. Pont ez az, ami megakadályozza az igazi transzformációt. Ezt több módon is meg tudjuk tenni.

  • Ezek az érzések nem tűnnek el maguktól csak azért, mert már tudjuk, hogy miért történt úgy, ahogy történt. Az el nem fogadott és meg nem élt érzéseink, szükségleteink gátjai lehetnek a valódi elengedésnek, a megbocsátásnak. Nem elég, ha az eszünkkel tudjuk, hogy már nem változtathatunk rajta. Megérthetjük, akarhatjuk hogy legyünk már túl rajta, de ezeknek az érzéseknek sokkal inkább a megérkezés a természete és nem az elhatározás. Az elengedés és a megbocsátás belülről fakadó megérkezése egy folyamat utolsó lépcsői.
  • A másik formája az úgynevezett spirituális élmények, szertartások, varázslások. Ezek hozhatnak megkönnyebbülést, oldódást. Hosszú távú hatást azonban nem. Ugyanis a személyiségünkben nem dolgozódnak át ezek a témák. Ugyanazokban, vagy nagyon hasonló élethelyzetekben fogjuk találni magunkat jó eséllyel és rövid időn belül.

Minden, ami történik velünk leképeződik bennünk. Ehhez a bennünk élő képhez csatlakoznak az érzéseink és együtt tároljuk el őket valahol a lelkünk mélyén. A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de a bennünk élő képet, a hozzá kapcsolódó érzéseket tudjuk gyógyítani és pótolni a hiányokat. Ha a sebeink begyógyulnak, akkor tudjuk elengedni és megbocsátani mindazt, ami történt. Elfelejteni sohasem fogjuk, de békében élhetünk vele.

Ezért hasznos, ha nem hagyjuk ki a megelőző lépcsőfokokat sem. Úgy, mint felidézni, kibontani a történetet. Felengedni, megismerni a hozzá kapcsolódó, elfojtott, eltemetett érzéseket, megengedni, hogy legyenek. Átélni és beleengedni magunkat. Kimondani amit ki kellett volna, megtenni amire nem volt módunk, pótolni azt, amire szükségünk lett volna. Majd hagyni, hogy mindaz amire már nincs szükségünk, valóban mehessen.

Ez a folyamat fogja meghozni a vágyott gyógyulást és felszabadulást, változást.

A SZOMATODRÁMA játékok és egyéni önismereti folyamatok ezen a gyakorlaton alapulnak.

Ha úgy érzed, hogy van dolgunk egymással, várlak szeretettel.